A túladagolás növeli a vízvisszatartás és a hyponatraemia kockázatát.A hyponatraemia kezelése személyenként eltérő.Nem tünetmentes hyponatraemiában szenvedő betegeknél a dezmopresszin adását abba kell hagyni, és a folyadékbevitelt korlátozni kell.Tünetekkel járó hyponatraemiában szenvedő betegeknél tanácsos izotóniás vagy hipertóniás nátrium-kloridot adni a csepegtetőhöz.Súlyos vízvisszatartás (görcsök és eszméletvesztés) esetén furoszemid-kezelést kell kiegészíteni.
Szokásos vagy pszichogén szomjúságban szenvedő betegek;instabil angina pectoris;metabolikus diszreguláció szívelégtelenség;IIB típusú vaszkuláris hemofília.Különös figyelmet kell fordítani a vízvisszatartás veszélyére.A folyadékbevitelt a lehető legkisebb mennyiségre kell csökkenteni, és rendszeresen ellenőrizni kell a súlyt.Ha a testtömeg fokozatosan növekszik, és a vér nátriumtartalma 130 mmol/l alá csökken, vagy a plazma ozmolalitása 270 mosm/kg alá csökken, a folyadékbevitelt drasztikusan csökkenteni kell, és a dezmopresszin adását abba kell hagyni.Óvatosan alkalmazza túl fiatal vagy idős betegeknél;más betegségekben szenvedő betegeknél, akiknél a folyadék- és/vagy oldhatósági egyensúlyhiány miatt diuretikus kezelésre van szükség;valamint a megnövekedett koponyaűri nyomás kockázatának kitett betegeknél.A gyógyszer alkalmazása előtt meg kell mérni a véralvadási faktorokat és a vérzési időt;a VIII:C és a VWF:AG plazmakoncentrációi jelentősen megemelkednek a beadás után, de nem sikerült összefüggést megállapítani e faktorok plazmaszintje és a beadás előtti és utáni vérzési idő között.Ezért lehetőség szerint kísérleti úton kell meghatározni a dezmopresszin hatását az egyes betegek vérzési idejére.
A vérzési idő meghatározását lehetőség szerint szabványosítani kell, pl. a Simplate II módszerrel.Terhességre és szoptatásra gyakorolt hatások Patkányokon és nyulakon a humán dózisnál több mint százszoros adagban alkalmazott reprodukciós tesztek kimutatták, hogy a dezmopresszin nem károsítja az embriót.Egy kutató három malformációs esetről számolt be olyan urémiás terhes nők csecsemőinél, akik dezmopresszint szedtek a terhesség alatt, de több mint 120 esetről szóló jelentések azt mutatták, hogy a terhesség alatt dezmopresszint szedő nők csecsemői normálisak voltak.
Ezenkívül egy jól dokumentált tanulmány nem mutatott növekedést a születési rendellenességek arányában 29 olyan csecsemőnél, akik olyan terhes nőknél születtek, akik dezmopresszint szedtek a teljes terhesség alatt.A nagy dózisokkal (300 ug intranazálisan) kezelt szoptató nők anyatejének elemzése azt mutatta, hogy a csecsemőnek átadott dezmopresszin mennyisége lényegesen kevesebb, mint a diurézis és a vérzéscsillapítás befolyásolásához szükséges mennyiség.
Előkészületek: A gyulladáscsökkentő gyógyszerek fokozhatják a beteg dezmopresszinre adott válaszát anélkül, hogy meghosszabbítanák a hatás időtartamát.Egyes anyagok, amelyekről ismert, hogy antidiuretikus hormonokat szabadítanak fel, mint például a triciklusos antidepresszánsok, a klórpromazin és a karbamazepin, fokozzák az antidiuretikus hatást.Növeli a vízvisszatartás kockázatát.
Feladás időpontja: 2024. január 23